Hereditatum.ro

Templom együttesről 2008 - Ferenczi Z. Sámuel Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

1. Helye a faluban

A templom együttes a falu ÉK-i határában található dombon helyezkedik el. Jellegzetes elhelyezése a templom középkori eredetű előzményére utal.

Templom épületének felmérése és építészeti leírása

Az építészeti felmérés idén tavasszal készült el. A felmérést hagyományos mérési módszerekkel és lézeres távolságmérővel végeztük.

Az épület felmérése az épített örökség alaposabb megismerését is jelenti.

  A falu ÉK-i határában, a falu déli domboldalának peremén, egy fallal övezett szűk cinterem közepén emelkedik a 15. században újra-, átépített gótikus templom.

Egy hajós, közepes méretű teremtemplom. Alaprajza nem teljesen arányos. Toldási nyomok nem észlelhetők, mégis bővítésre utal az alaprajz Ny−K irányban való nyújtottsága. A hajó hosszúsága kb. 22, szélessége pedig kb. 8 méter. A templom keleti részén található a hajóval azonos szélességű szentély, nyugati oldalán karzat húzódik. A szentély poligonális záródása aszimmetrikus, észak-keleti falrésze egészen kis szöget zár be a keleti fallal.

A szentély északi falában található egy, helyzetét és méretét illetően szokatlan befalazott ajtókeret, valamint egy, feltehetően a reformkorban lefaragott szentségtartó.

A teremtemplom egységes belmagasságú és teljes hosszában azonos szélességű. Nincsen diadalív, és még nyoma sem észlelhető.

Az épület belsejében a karzat szintjén, a déli és nyugati falon falkép töredékét tárták fel. A karzat viszonylag kisméretű. Az orgona és a padlásfeljárat kitölti szinte az egész teret.

A déli bejárattól keletre, az első ablaknál a padlószinten kályha nyoma fedezhető fel. Jelenleg nincs fűtés a templomban, télen nem használják, így nem is szellőztetnek. A karzatra az épületen kívülről, a nyugati fal tövéből vezet egy hétfokú lépcső, mely kő- és faelemekből van megépítve. Szintén ide csatlakozik egy oda nem illő, gyenge megoldású védőtető, a nyugati bejárat fölé, melyet jelenleg szénatartásra használnak.

A templom déli oldalán a bejáratot portikusz fogja közre. Támpillérek közé van beépítve, akárcsak az északi oldal szószékfeljárója.

Az épület falát kívülről 13 támpillér erősíti. Lábazati magasságuk nagyobb, mint a templomé, kétszintesek, egy beugrással, és hegyes végű cseréppel vannak fedve. Esetenként magasságukban különbözőek. Az északi és déli oldal támpillérjei nem szimmetrikusan helyezkednek el. Összességüket nézve, rendszer fedezhető fel a templom nyugati és keleti részein, azaz a nyugati fal és a szentélyt övező támpillérek strukturálisan megfelelő helyen vannak.

A templom ereszpárkánya gazdagon profilozott.

Kívülről a templom falára és annak támpillérjeire egységesen szürke, cementes és spriccelt vakolat van felhordva.

Eredetileg a szentély boltozott volt, 1802-ben egy földrengés következtében beomlott. Ma a boltozatnak nincsenek látható nyomai.

A függesztett tetőszerkezet egy típusú állásokból tevődik össze. Hosszanti merevítés hiányzik, kivéve a középső részen utólagosan készített páros szélkötésből tevődik össze. A következő feliratok láthatók a tetőszerkezet elemein: a torokgerendán és a függesztő fán olvasható az 1816 évszám, minden álláson, több helyen is római számos ácsjelek vannak bevésve.

Nyugaton a tető kontyolva van.

A templom együttes többi részének a leírása

  A kerítőfal zsindellyel volt fedve. Jelenleg egyirányú, kifele lejtő cserépfedés nyomai észlelhetők. A falkorona teljes egészében ázik. A növényzet és annak gyökerei roncsolják a falszerkezetet, helyenként beomlások figyelhetők meg. A falazat gyenge homokkőből van. Szakszerűtlen helyi beavatkozások nyomait fedezhetjük fel. Több helyen is cementes vakolattal van bevonva. Két helyre belső, utólagos támpilléreket állítottak.

A kerítőfal külső részén, közel a falazathoz temetkezési sírok vannak.

A torony 3 szintes, utólagosan vaspántokkal van megerősítve, valamint utólagosan befalazott ablaknyílások figyelhetők meg rajta. A bejárat fölött felirat látható: „Egy az Isten”. Az utolsó szint architektúrája eltér a többitől. A tető négyzetalapból megy át hatszögbe. Császárfát használva alakították ki. Az ereszpárkány helyenként és a téglafalazat lepusztult. A torony szintek padolása hiányos, valamint a lépcsők sem felelnek meg.

A templomtól ÉK irányában, a kerítőfalon kívül áll egy harangláb.

 Templom épületének tartószerkezeti leírása

 Alapozások:

A sávalapokat feltehetően kőből falazták, habarcsot használva. Az alapfal szélessége megegyezhet vagy nagyobb lehet, mint a falazat szélessége (≥0.95m)

 Falszerkezetek, támpillérek:

A falazat anyaga kő mészhabarccsal. A falak kívül és belül meszelve van.

Az épület falát kívülről 13 kétszintes, egy beugrású támpillérek erősítik meg. A portikusztól nyugatra fekvő támpillérek nincsenek, míg a keletre fekvőek össze vannak szőve a falazattal.

 Födémszerkezet:

A födém borított gerendafödém. A tetőszerkezet kötőgerendája egyben a födémgerenda is.

 Tetőszerkezet:

Az 50 fokos hajlásszögű fedélszerkezet keményfából készült, cserépfedéssel. A függesztő műves fedélszerkezet 20 egyforma szaruállásból tevődik össze.

A kötőgerendák egyszerű fogazással kapcsolódnak a sárgerendákhoz. A kötőgerendák mérete 14 x 19 cm és osztástávolságuk kb. 90 cm. A torokgerendák két szinten helyezkednek el a szarufák között és egy függesztő oszlophoz kötődnek feles lapolással. A szarufák és a kötőgerenda által kialakított háromszöget szögletkötők merevítik ki.

Az ácskötések túlnyomó többsége fecskefarkos lapolás a szelvény teljes magasságában.

 A templom mai állapota

 Alapozások

Az alapfeltárások a közeljövőben fognak megtörténni.

Közvetlen feltárások – próbagödrök – segíthetnek az alaptestek állapotának felmérésében. Ezeket régészeti felügyelet mellett kell elvégezni.

 Falszerkezetek, támpillérek

Csak felületi károsodások észlelhetőek. Több helyen a nedvesség miatt elszíneződések vannak.

 Födémszerkezet

A templom hajópadlózata és a gerendafödém felső borító deszkázata nedvesség miatt, több helyen is elkorhadt.

Szükséges lenne a faanyag szakértői vizsgálatára.

 Tetőszerkezet

A sárgerenda nagymértékben károsodott, mivel vagy már eredetileg, vagy utólagosan be van falazva minden oldalról. Ennek következtében a faanyag el lehet korhadva. A szarufák és a függesztő oszlopok csomópontjai kimozdultak egymáshoz viszonyítva, mivel csak középen, három állást összekapcsolva van, a szarufák síkjában, hosszirányban kötés közöttük. Merevítést máshol csak a cseréplécezet biztosít.

  A csatornázás, a vízelvezetés és a védőjárda hiánya, a rendezetlen terep szintje és a növényzet jelenléte az épület tövében, mind a karbantartás hiányára utalnak.

Itt megjegyzendő, hogy a külső járószint 20 cm-el magasabban van, mint a belső járószint. Ennek következménye, hogy a padlószint folyamatosan, foltokban nedves.

Bibliográfia

• Ferenczi Z. Sámuel - A sepsiszentkirályi unitárius templom helyreállítása – szerkezeti modelezés – 1. szakasz: kutatások és szerkezeti modellezés - 2008, -

Építéstörténet - Jegyzőkönyvi adatok 2008 - Ferenczi Z. Sámuel Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

 A templomépítési idejéről semmi biztosat nem tudhatunk. Az építőmester neve is ismeretlen. Már említettük, hogy az unitárius egyházközség megalakulása (16. sz.) előtt állhatott itt egy Árpád-kori katolikus templom. Ezt építették át vagy újra a 15. század elején gótikus stílusban.

Biztosabb adatokra - a templomban végzett javításokra, átépítésekre, valamint a torony magasítására, a várfal építésére, az orgona, a harangok készítési idejére vonatkozóan - az egyházközség levéltárában őrzött jegyzőkönyvekben lelünk. Az első fennmaradt jegyzőkönyv az 1789-es évtől jegyzi az aktuális kiadásokat, bevételéket és az egyházközség egyéb fontosabb eseményeit. A legjelentősebb információkat a generális vizitációk alkalmából írt bejegyzések hordozzák, ugyanis ezek voltak azok az időpontok, amikor számot adtak, és részletes, pontos leírásokat készítettek a két püspöki látogatás közt végbement változásokról.

A rendelkezésünkre álló első jegyzőkönyv az 1789-1853 közötti időszakot tárgyalja, amikor az első vizitációra 1789-ben került sor. Ezt követte az 1873-as. Ezen alkalmakkor Lázár István püspök (1786-1811) látogatta meg a falut, majd 1827-ben Körmöczi János. A köztes időben számos meghatározó újítást végeztek, új orgonát kapott a templom, a kőfalat zsindelyezték.

Lázár István püspök 1789. február 27. látogatásának jegyzőkönyvében örömmel említi, hogy az épületet felújították.

Az 1789-es vizitáció alkalmával írt bejegyzés már rögtön a templom részletes leírását tartalmazza. Egy cserépfedél alatt lévő, szép kő templomról számol be, melyet kívülről kőlábak erősítenek (13 darab). Belső terét az ablakokon beszűrődő fény világítja meg. Az épület két oldalán van az épületbe bejárás, két „bérlett” ajtón át, mely közül az egyik fa szegzővel, a másik pedig jó vas zárral volt erősítve.

A templom egyik része mennyezettel, másik pedig bolthajtással fedett volt. A nyugati végén karzat állt, melybe a feljárást „kőfalba rakott fa grádics fogak” biztosították.

Ezt követi a templom belsejének, berendezésének arpólékos leírása. Elsőként szól a prédikáló székről, mely téglából és kőből volt rakva, felső részén párkánya deszkával volt beborítva. A prédikáló szék előtti téren egy pulpitus állt, más színű deszkából, veres párkányzattal készült, és ugyancsak itt volt még egy kerekded asztalocska is, zöld posztóborítással. Az asszonyok és férfiak székei különböztek a papi széktől. A papi szék méretei: 143 cm hosszú, 80 cm széles, 120 cm magas. Emellett volt még két kisebb és két nagyobb szék is, az utóbbi a koporsók alá való volt. A padlózat deszkából készült.

Továbbá mindkét ajtó előtt fa tornác emelkedett, egyik fedél nélkül, a másik pedig zsindelyfedél alatt.

A templom udvarát „jó kőkerítés” vette körül, zsindelyfedéssel borítva. Ezen volt egy fazáras ajtó, mely a temetőbe vezetett, a másik pedig vas sarkakkal és zárral volt megerősítve. E fölött emelkedett egy szép magas kőtorony, ugyancsak zsindely fedél alatt. A cinteremben pedig egy néhány szilvafa nőtt.

A toronyban 2 harangról tesznek említést, a nagyobbik 1716-ban készült, felirat emlékezik az adott időpontról és a készítés helyéről: „An D. 17XVI Sep. Sz Kirallyi Unitariusok öntették Cos. Mic. … Mic. AE. … in Cronstadt”. A kisebbik 1756-ból való, rajta a felirat: „A: 1756 Sepsi Sz Kirallyi Unitáriusok öntették”.

1802-ben földrengés rongálta a templom épületét, az 1815-1816-os évben javításokat végeztek rajta, például a tetőszerkezeten. Ennek nyomát őrzi a padlástér két gerendájának felirata (ANNO 1816-BAN ÉPÍTTETE: AZ SZENT KIRALYI UNITARIA EKLA). A jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 1815-os esztendőben meghatároztatott a templom renoválása. 1816-ban már befejeződtek a felújítások, 2000 darab tégla és 6000 darab cserép használtatott fel és kifizették a pallért is. Ugyancsak ebben az évben 3 új bádoggomb készült a „templom ékesítésére”, egy a nyugati, egy másik a keleti részre, a harmadik pedig a portikusz tetejére, melyen egy felirat is tanúskodik az évszámról és a mester nevéről – Kis J. - .

Az új, „öt mutatiós” orgonát adakozásból állítatták 1819-ben, 1822-ben pedig a cintermet kerítő kőfalat zsindelyezték. 1823-ban felkötötték az új harangot.

Egyes jelentős változtatásokról csak a püspöki vizitáció alkalmából írt beszámolóból kaphatunk hírt. A kőkerítés zsindelyeztetése mellett, megemlítik a kőtorony veres cseréppel való szarvaztatását és fedését.

A templom szintén „újra felszarvaztatott, végig stakatúráztatott”, a régi helyett pedig „új kar festett borítékkal” állíttatott, és beléje egy „öt mutatiós tremulás elül nyomós klaviatúrájú új orgona” került. A karzatba való feljutáshoz a templom nyugati végében „bolt hajtásos kő tornácz építtetett”, és egy új ajtót is vágtak, mely vas sarkokon forgott, festetlen volt és zárral volt ellátva, hozzá felmenő fa grádicsok vezettek.

A templom déli oldalán az addigi fa tornác helyébe egy cserépborítású, stakatúrás kőtornácot emeltek. Az ide készített bejárati ajtó kétfele nyíló, festett fa szárnyakat kapott, vas sarkokkal és erős, borított zárral. A nyugati bejárat ajtaja 1816-ban vas sarkokon forgó, belülről vas retesszel záródó volt.

A templom belsejében is történtek változtatások. Ekkor készült el az új deszkapadló, melyre az ülő székek állíttattak, „újból szépen festett előkkel és bütükkel”. A prédikáló szék mellé egy „egészen festett hátú és kihajtott fedelű” papi szék került.

A soron következő generális vizitációt 1852-ben tartották, ekkor Székely Sándor volt a püspök. Az elmúlt negyed évszázadban történt eseményekről szintén viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk. Az 1834-es esztendőben újból rakatott a prédikáló szék, megigazították a tornácot, az orgona is igen rossz állapotban volt, úgyhogy adományokat gyűjtöttek annak helyreállítására. Ebben az időszakban, 1835-ben, javították ki a templom cserepezését. 1836-ban kiújíttatott a torony, kő falait másfél öllel magasították, új szarvazattal és cserépfedéllel borították. Ekkor került rá a toronygomb, és szintén ekkor készült el a különálló harangszék a torony gyengesége miatt, melybe két harangot helyeztek. 1842-ben az akkori kisebb harang helyett, és annak felhasználásával egy szép nagy, 270 fontos harang öntetett Sepsiszentgyörgyön, rajta felirattal: „öntette a S. Szt. Királlyi Unit. Sz. Ekla 1842-ben az egy igaz Isten ditsőségire”.

1844-ben a templom szintén felújíttatott. Egy másik jegyzőkönyvből értesülünk, hogy az említett esztendőben a templomra cserépért mentek.

1898. július 4-én előméreti költségvetés készült a templom egyes részeinek javítására vonatkozóan, valamint az új tornácra, meszelésre, cserepezésre, toronyjavítási munkálatokra. Egy 1900 év eleji előméret költségvetés tartalmazza a meglevő torony megerősítésének, vakolásának és vassal megkötésének, födele leszedésének, rezesített horgony-bádoggal újból födésének, vakolásának és meszelésének, valamint a templom kijavításának árait. Ugyancsak ebben az évben készült egy újabb ilyen jellegű irat, melyben a templom déli oldalán lévő fülke lebontásának és egy teljesen új építésének költségei és méretei vannak feltűntetve.

1912-13-ban sor került a megrongálódott kőkerítés, és a templom külső és belső falainak kijavítására. Az előbbit mészhabarccsal és pótlék kövek felhasználásával oldották meg, a kőkerítés födését pedig zsindellyel.

1928-ban szintén nagyobb méretű javítási munkálatokra került sor. A kőműves munkákat Kádár Mózes, helybeli lakos végezte. Ekkor került a portikuszra a felirat: ”Újítva, 1928”. Ugyancsak ebben az évben javíttatták az orgonát is, miután Einsek orgonakészítő utasítására előbb mentesítették a templom falát a víztől. Új toronygömböt készítettek a régi helyett, mely rezesbádogból készült csillaggal és valamivel kisebb volt mint a régi. A harangok felújítása ügyében Klein Oszkár harangöntő írásos ajánlatát kérik.

A templomot, a tornyot és a haranglábat a „Minerva” biztosító társasággal biztosították a tűz ellen.

Az 1928-as javítások alatt a hajó belső falain 4 falfestmény töredékét bontották ki és meszelték be. A mai állapotban falfestmény maradványok láthatók a karzat nyugati és déli oldalán.

Az 1960-as években újabb nagyobb beavatkozásokat hajtottak végre a templomon. A templom berendezését (padok, orgona, orgonakarzat) átfestették egységes kékre. Ekkor kapott cementes köpenyezést a templomfal és a lábazatok, kivéve a templomtornyot, és ekkor kerültek a várfalra is betoncserepek.

Bibliográfia

• Ferenczi Z. Sámuel - A sepsiszentkirályi unitárius templom helyreállítása – szerkezeti modelezés – 1. szakasz: kutatások és szerkezeti modellezés - 2008, -
• Pályi Kis Biborka - Sepsiszentkirályi unitárius templom építéstörténete, Művészettörténeti tanulmány - 2008, -