Gyergyószárhegy - Ferences kolostor

Hibajelentés
  1. Általános adatok
  2. Képgaléria
  3. Filmgaléria
  4. Leírások
  5. Hivatkozások
  6. Bibliográfia
Töltsön fel leírást

Tartalomjegyzék

A kolostor 2012 - Wikipedia Feltöltötte: Hereditatum

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.

A lakosok

A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldöntúli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot. 1562-ben volt a székely fölkelés, melynek megtorlásául számos székely falut tettek tönkre, ártatlan családokat gyilkoltak le. A közszékelyekből jobbágyok lettek, s kemény adóval sújtották őket. 1570körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül 5 birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. 1614-ben jött egy jobb kor a lakosok körében: Báthori Zsigmond fejedelem visszaadta a jobbágyok szabadságát, újra adómentességet élveztek, földjeiket visszakapták, de - pont mint dédszüleik idején - határvédő szerepük lett. Fontos is volt ez, mivel 1658-ban betört egy tatár csapat Gyergyóba. A gyergyóiak, köztük a szárhegyiek is hősiesen helytálltak, s kikergették a tatár seregetMoldvába. 1661-ben sajnos újabb török-tatár sereg tört be Gyergyóba, ám ekkor nem sikerült olyan jól a csata, mint 3 évvel azelőtt. A településeket felgyújtották, lakosaikat elhurcolták. Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált! A kuruc-labanc harcok, a Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám 5 évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is. 1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába.

forrás: Wikipedia

További műemlékek

  • Gyergyószárhegy

    Lázár kastély

  • Gyergyószárhegy

    Római katolikus templom

  • Gyergyószentmiklós

    Törvényszék, ma bíróság

  • Gyergyószentmiklós

    Salamon Ernő középiskola

  • Gyergyószentmiklós

    Szent György ortodox templom

  • Gyergyószentmiklós

    Szabadság tér műemlékövezet, II

  • Gyergyószentmiklós

    Hitelintézet

  • Marosvásárhely

    Keresztelő Szent János templom és plébánia (Nagy Szabó Ferenc ház)

  • Alvinc

    Római katolikus templom és kolostor

  • Dés

    Ferenc-rendi kolostor

  • Kolozsvár

    Görög-katolikus katedrális, egykori minorita templom és kolostor

  • Medgyes

    Egykori ferencesrendi kolostor

  • Brassó

    Keresztelő Szent János ferences templom

  • Csíkszereda

    Csíksomlyói Ferences kegytemplom és kolostor