Csíkszereda - Csíksomlyói Ferences kegytemplom és kolostor

Hibajelentés
Töltsön fel leírást

Tartalomjegyzék

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor 2012 - Wikipedia Feltöltötte: Hereditatum

csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

Története

A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot1876augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.

1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A templom belseje


A csíksomlyói kegytemplom orgonája
Csíksomlyói kegytemplom templombelső

 

A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette.

Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette. A Szent Anna oltárt Papp Miklós festette 1839-ben, csakúgy, mint a Keresztelő Szent János oltárt 1840-ben. A Szent Anna oltáron felül Szent Apollónia, alul Jézus születése látható. A Keresztelő Szent János oltáron felül Szent Sára, alul pedig Szent Mária Magdolna látható. A Szent Antal oltár mai képét 1931-ben Szopos Sándor kolozsvári festő festette, miután az eredeti képet a sófalvai kápolnának adták. A felső képet, mely Szent Bonaventúrát ábrázolja Papp Miklós festette. A Szent Erzsébet oltár képe 1938-ban készült, miután az eredeti, Szent Ignácot ábrázoló képet a kórusba vitték fel. A felső Szent Julianna és az alsó (Az utolsó vacsora) kép is Papp Miklós alkotása. A Nepomuki Szent János oltárt 1835-ben emelték, felül Szent Erzsébet látogatása, alul Szent Vendel látható. A Cortonai Szent Margit oltár festője ismeretlen.

szószéket ugyancsak Papp Miklós készítette 1835-ben.

A főoltár mögötti hátteret már 1848-ban megfestették, maga az oltár azonban csak 1876-ban készült el. A kórust 1831-ben Papp Miklós és Pfeiffer Antal gyergyószentmiklósi mester építették. A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. A Szent Antal és Szent József szobrot 1938-ban Vágó Gábor készítette. A sekrestye és a folyosó ajtaján levő domborműveket Vincefi Sándor csíkszeredai mester készítette az 1980-as években. A templomhajó és a bal oldali székek domborműveit Imets László csíkszeredai művész készítette. A kórus alá falazták be Mikes Kelemen háromszéki főkapitány 1686-os síremlékét. Az előcsarnokban levő márványtáblák a rendház nagyjainak emlékét őrzik.

A templom diadalívét 1834-ben Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. Az orgonát 1931-ben Wegenstein Lipót temesvári mester építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben készült,1838-ban a templom építésével egyidejűleg bővítették. A ferencesek mellett számos világi hívő is nyugszik itt.

A templomot 1911-ben Urbanszky Fülöp kolozsvári mester festette ki, a festést 1973-ban renoválták.

 

A kegyszobor Csíksomlyón

A kegyszobor

Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része.[1] A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban.[1] 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert.[1] A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fénybentündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

A kolostor és működése

A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. 1727-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter Kájoni Jánosvolt, akinek 1676-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve. Később a nyomda mellett könyvkiadó is működött, ahol a nyomda termékeit kötötték, illetve a könyvtár köteteit újították fel. A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, ahol már évszázadok óta gyűjtötték az értékes köteteket. Köztük számos ősnyomtatvány, festett kódex és könyvritkaság található. A gazdag anyag annak is köszönhető, hogy a könyvtár szerencsésen átvészelte a reformáció időszakát és a háborúkat is. A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött.

gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat1730-tól pedig a Mária Társulat. Lukács Mihály csíki esperes adományából bentlakásos szeminárium létesült, mely a távolabb lakó gyermekek számára is lehetővé tette a tanulást. 1858-ban páter Simon Jukundián kántor- és tanítóképző iskolát alapított, ahol magas színvonalon képezték az erdélyi kántortanítókat. 1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.

1957-től Daczó Lukács Árpád igazgatta a templomot.

További műemlékek

  • Csíkszereda

    Kalot ház
  • Csíkszereda

    Volt vármegyeháza, ma kórház
  • Csíkszereda

    Volt ferences kolostor iskolája
  • Csíkszereda

    Csíksomlyói Kálvária-együttes: Szenvedő-, Salvator- és Szent Antal kápolna
  • Csíkszereda

    Márton Áron Gimnázium
  • Csíkszereda

    Lázár kúria, ma óvoda
  • Csíkszereda

    A volt sörgyár épülete
  • Karika

    Szent Miklós főpap ortodox fatemplom
  • Sárkány

    Evangélikus templom
  • Várhegy

    Református templom
  • Oltszakadát

    S. P. Evangélikus templom
  • Kézdivásárhely

    Minorita kolostor (Szentháromság templom, kolostor, kápolna, barokk kapu)
  • Kolozsvár

    Görög-katolikus katedrális, egykori minorita templom és kolostor
  • Marosnémeti

    Református templom