Almakerék - Evangélikus templomegyüttes

Tartalomjegyzék

1. Templomról

Templomról 2012 - Wikipedia Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

- - - Evangélikus temploma eredetileg háromhajós román stílusú bazilikának épült. Nyugati kapuzata és valószínűleg a nyugati oldalon épült harangtorony is a 14. század második felére datálható. A kapuzat legközelebbi párhuzama a prágai Nagy Károly-templom 1360-ban épült északi portáléja. Szentélyét 1404 előtt az internacionális gótika stílusában átépítették, kőfaragásokkal, szobrokkal és festményekkel borították. (Két fülkében egy-egy szobor állt benne, de egyik sem maradt fenn.) Apafi Miklós 1424-ben búcsúengedélyt kapott egy Szent Vér-kápolna építésére Almakeréken, ez talán a templom mai szentélyére vonatkozik. (A templomot magát Szűz Mária tiszteletére szentelték.) Felújítása 1914 és 1916 között Möller István vezetésével kezdődött, majd 1924–25-ben újabb átalakításokat végeztek rajta. Möller a mellékhajók mennyezetét újjal cserélte föl, új ablakkereteket készített és eredeti kövek felhasználásával a déli és az északi oldalon új kapuzatokat emelt. A templom három harangja közül az egyiket a 13–14. században, a másikat 14. század végén, a harmadikat 1440-ben öntötték. Erődfalát egykor három négyzet alapú torony is védte, melyek nem maradtak fenn.

Szárnyas oltára a legkorábbi, mai is a helyén álló erdélyi szárnyas oltár. A 15. század közepén keletkezett és stiláris alapon Michael Wolgemut nürnbergi műhelyéhez köthető. A nyitott oltár középső képén Szűz Mária lábánál a valószínű donátorok, Apafi Mihály és felesége, Klára térdelnek védőszentjeik kíséretében. A középső kép körül a négy Virgines Capitales, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Margit és Szent Ágnes látható. A kinyitható táblák belső és külső oldalán Mária életének jelenetei sorakoznak: Krisztus születése, a napkeleti bölcsek imádása, Mária halála és feltámadása, az angyali üdvözlet, Jézus körülmetélése, a vizitáció és Jézus bemutatása a templomban. A hétköznapi oldal két szélét Szent Mihály és Szent György igen karakteres ábrázolása vigyázza. A láthatóan későbbi, valószínűleg 16. századi eredetű predella Vir dolorum-ábrázolása felett, a bal oldalon az Apafiak címere látható.

A főhajó északi falának al secco technikával készült festését 1914-ben tárták föl a mészréteg alól és tisztították ki. A képsorozat a 14. század közepén készült, hasonló narratív képsorozatokat Erdélyben ahomoródi, a bögözi és a homoróddaróci templomban találunk. A felső sávok képeit a művész nagyobbra festette, mint az alsóbbakat. A felső sáv teteje elpusztult, amikor 1792-ban új, alacsonyabb mennyezetet építettek.

Az ábrázolt jelenetek:

A felső sorban, balról jobbra: a világ teremtésének négy fejezete, Éva teremtése, Ádám és Éva a paradicsomban, bűnbeesés, kiűzetés a paradicsomból, Ádám és Éva földet művel, Ábel áldozata, Káin megöli Ábelt.
A második sorban, jobbról balra: a Szentháromság (kerek képkivágásban), Angyali Üdvözlet, a napkeleti bölcsek imádása, Heródes parancsa, az aprószentek lemészárlása, menekülés Egyiptomba, Jézus bemutatása a templomban.
A harmadik sorban, balról jobbra: Jézus elfogatása, Jézus Annás előtt, Jézus Kajafás előtt, Jézus megostorozása, Jézus a nagytanács előtt, tövissel koronázás, Ecce homo, keresztút, a kereszt felállítása, Jézus a kereszten, Longinus lándzsája.
A negyedik sorban, jobbról balra: levétel a Keresztről, Krisztus siratása, sírbatétel, feltámadás, Noli me tangere, hitetlen Tamás, mennybemenetel, egy angyal és egy szent, a szent mártíriuma. KözépenMária halála (Koimészisz) és Mária mennybevétele.
Az ötödik sorban, balról jobbra: Keresztelő Szent János és Alexandriai Szent Katalin, Szent Katalin lelkiatyjával (?) és Szent Antal megkísértése (?).

A boltozat és a szentélyfalak freskói az internacionális gótika stílusában készültek, 1404 előtt. A szentélyboltozat két részre oszlik. Északkeleti részének öt szelvényén, égszínkék háttér előtt a tíz mártír szűz trónol, míg délnyugati részén Jézus gyeremkkorának jelenetei láthatók: az Angyali üdvözlet, Jézus születése, a napkeleti bölcsek imádása és Jézus bemutatása a templomban. A kórus keresztboltozatára a négy nagy egyháztanító és a négy evangélista képét festették, a diadalív belső oldalát a Köpenyes Madonna, két oldalán Péter és Pál apostollal, a lunettákat Jónás (a cethallal),Szent György (a sárkánnyal), Mihály arkangyal és Szent Lőrinc díszítik. A szentély déli falán női és férfi szentek láthatók, az északi falon pedig a Szenvedéstörténet fejezetei láthatók: lábmosás, az utolsó vacsora, Jézus az Olajfák hegyén, Jézus elfogatása, Jézus Annás és Kajafás előtt, tövissel koronázás, megostorozás, a kereszt hordozása, keresztrefeszítés, Júdás árulása, Júdás halála és Vir dolorum.

forrás: Wikipédia

További műemlékek

Apaújfalu

Evangélikus templomegyüttes
Keresd

Bethlen kastély
Földszin

Evangélikus templom
Rudály

Evangélikus templomegyüttes
Nagykapus

Erődített evangélikus templomegyüttes
Prépostfalva

Erődített evangélikus templomegyüttes
Jakabfalva

Erődített evangélikus templomegyüttes
Városfalva

Unitárius templom
Apáca

Evangélikus templomegyüttes
Csíkszentimre

Szent Margit római katolikus kápolna
Aldorf

Egykori Evangélikus templom, ma Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox templom
Szászorbó

Román kori plébániatemplom - „Hegyi templom” (romok)
Nyomát

Unitárius templom
Marosvásárhely

Marosvásárhelyi vár: Református templom, erődítmény bástyákkal, egykori osztrák kaszárnya