Almakerék - Evangélikus templomegyüttes

Tartalomjegyzék

1. Templomról

Templomról 2012 - Wikipedia Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

- - - Evangélikus temploma eredetileg háromhajós román stílusú bazilikának épült. Nyugati kapuzata és valószínűleg a nyugati oldalon épült harangtorony is a 14. század második felére datálható. A kapuzat legközelebbi párhuzama a prágai Nagy Károly-templom 1360-ban épült északi portáléja. Szentélyét 1404 előtt az internacionális gótika stílusában átépítették, kőfaragásokkal, szobrokkal és festményekkel borították. (Két fülkében egy-egy szobor állt benne, de egyik sem maradt fenn.) Apafi Miklós 1424-ben búcsúengedélyt kapott egy Szent Vér-kápolna építésére Almakeréken, ez talán a templom mai szentélyére vonatkozik. (A templomot magát Szűz Mária tiszteletére szentelték.) Felújítása 1914 és 1916 között Möller István vezetésével kezdődött, majd 1924–25-ben újabb átalakításokat végeztek rajta. Möller a mellékhajók mennyezetét újjal cserélte föl, új ablakkereteket készített és eredeti kövek felhasználásával a déli és az északi oldalon új kapuzatokat emelt. A templom három harangja közül az egyiket a 13–14. században, a másikat 14. század végén, a harmadikat 1440-ben öntötték. Erődfalát egykor három négyzet alapú torony is védte, melyek nem maradtak fenn.

Szárnyas oltára a legkorábbi, mai is a helyén álló erdélyi szárnyas oltár. A 15. század közepén keletkezett és stiláris alapon Michael Wolgemut nürnbergi műhelyéhez köthető. A nyitott oltár középső képén Szűz Mária lábánál a valószínű donátorok, Apafi Mihály és felesége, Klára térdelnek védőszentjeik kíséretében. A középső kép körül a négy Virgines Capitales, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Margit és Szent Ágnes látható. A kinyitható táblák belső és külső oldalán Mária életének jelenetei sorakoznak: Krisztus születése, a napkeleti bölcsek imádása, Mária halála és feltámadása, az angyali üdvözlet, Jézus körülmetélése, a vizitáció és Jézus bemutatása a templomban. A hétköznapi oldal két szélét Szent Mihály és Szent György igen karakteres ábrázolása vigyázza. A láthatóan későbbi, valószínűleg 16. századi eredetű predella Vir dolorum-ábrázolása felett, a bal oldalon az Apafiak címere látható.

A főhajó északi falának al secco technikával készült festését 1914-ben tárták föl a mészréteg alól és tisztították ki. A képsorozat a 14. század közepén készült, hasonló narratív képsorozatokat Erdélyben ahomoródi, a bögözi és a homoróddaróci templomban találunk. A felső sávok képeit a művész nagyobbra festette, mint az alsóbbakat. A felső sáv teteje elpusztult, amikor 1792-ban új, alacsonyabb mennyezetet építettek.

Az ábrázolt jelenetek:

A felső sorban, balról jobbra: a világ teremtésének négy fejezete, Éva teremtése, Ádám és Éva a paradicsomban, bűnbeesés, kiűzetés a paradicsomból, Ádám és Éva földet művel, Ábel áldozata, Káin megöli Ábelt.
A második sorban, jobbról balra: a Szentháromság (kerek képkivágásban), Angyali Üdvözlet, a napkeleti bölcsek imádása, Heródes parancsa, az aprószentek lemészárlása, menekülés Egyiptomba, Jézus bemutatása a templomban.
A harmadik sorban, balról jobbra: Jézus elfogatása, Jézus Annás előtt, Jézus Kajafás előtt, Jézus megostorozása, Jézus a nagytanács előtt, tövissel koronázás, Ecce homo, keresztút, a kereszt felállítása, Jézus a kereszten, Longinus lándzsája.
A negyedik sorban, jobbról balra: levétel a Keresztről, Krisztus siratása, sírbatétel, feltámadás, Noli me tangere, hitetlen Tamás, mennybemenetel, egy angyal és egy szent, a szent mártíriuma. KözépenMária halála (Koimészisz) és Mária mennybevétele.
Az ötödik sorban, balról jobbra: Keresztelő Szent János és Alexandriai Szent Katalin, Szent Katalin lelkiatyjával (?) és Szent Antal megkísértése (?).

A boltozat és a szentélyfalak freskói az internacionális gótika stílusában készültek, 1404 előtt. A szentélyboltozat két részre oszlik. Északkeleti részének öt szelvényén, égszínkék háttér előtt a tíz mártír szűz trónol, míg délnyugati részén Jézus gyeremkkorának jelenetei láthatók: az Angyali üdvözlet, Jézus születése, a napkeleti bölcsek imádása és Jézus bemutatása a templomban. A kórus keresztboltozatára a négy nagy egyháztanító és a négy evangélista képét festették, a diadalív belső oldalát a Köpenyes Madonna, két oldalán Péter és Pál apostollal, a lunettákat Jónás (a cethallal),Szent György (a sárkánnyal), Mihály arkangyal és Szent Lőrinc díszítik. A szentély déli falán női és férfi szentek láthatók, az északi falon pedig a Szenvedéstörténet fejezetei láthatók: lábmosás, az utolsó vacsora, Jézus az Olajfák hegyén, Jézus elfogatása, Jézus Annás és Kajafás előtt, tövissel koronázás, megostorozás, a kereszt hordozása, keresztrefeszítés, Júdás árulása, Júdás halála és Vir dolorum.

forrás: Wikipédia