Hereditatum.ro

Abafája - Léstyán Ferenc Feltöltötte: Ianovits Istvan Zsolt

1. ABAFÁJA

Első ízben 1332-ben jelentkezik a pápai tizedjegyzékben Abafaya néven (Beke: Az erd. egyházmegye. 150.; Documente. XIV. C., III. 126.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1408-ban ilyenképpen: Abafya alio nomine: Apáthy. (C. Suciu: i.m.)

1332-ben plébániatemploma van, papja, Krisztián a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben 2 garast. (Beke: i.m.; Documente. XIV. C., III. 126, 196.)

A szent kereszt tiszteletére szentelt román kori temploma most is áll, természetesen későbbi átalakításokkal. Román kori a félköríves szentélye és a hajó szentély felé eső szakasza. A hajó nyugati része újabb, XIV. századi, s akkor épült a homlokzati torony is. Az alatta lévő nyugati ajtó egyenes záródású, gyámos, későgót időkre emlékeztet, akárcsak a szentségfülke (XV. századi). A hajó déli oldalán is volt bejárat, de az utolsó javításkor úgy befalazták, hogy még a kerete is eltűnt, de felismerhető a helye. Román kori a torony ablakainak kettős osztású megoldása.

A falu és temploma a kolozsmonostori bencés apátság birtoka volt, amelyért az apátság sokat pereskedett a birtokos nemesekkel, míg végül megőrizhette abafáji birtokát (pl. 1419-ben). (Lásd Entz G. tanulmányát: Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae. 1968. 42.)

1336-ból egy határjárási oklevél Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnáról ad hírt. (Urkundenbuch. II. 119.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. 1752-ben a katolikus birtokosok, főképp br. Huszár Sándor segítségével, visszaszerezték a templomot. Ekkor a mennyezeten ez a felirat volt olvasható: „Nos Michael Apaffy Dei Gratia Princeps Transsilvaniae... 1676.” A keleti ajtó fölé pedig Matthias Huszár neve volt kőbe vésve.

A visszavétel „a kereszt ünnepélyes beásása útján” történt, amiről keserűen panaszolja a Magyar református templomok krónikása: „durva ütlegek, szitkok közt”. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165.; Dr. Török István: Györgyfalvi és abafáji templomaink elfoglalása. Kvár. 1900.)

A szászrégeni plébánia elkészültéig, az 1770-es évekig a plébános innen látja el Szászrégent is, Abafája pedig filia marad.

1761-ben Mikes Kelemen is örömmel emlékezik meg arról, hogy Abafájának plébánosa van: „mármost látom, hogy az Isten szereti Abafáját, mivel plébánosa vagyon... akinek szent imádságaiba ajánlom lelkemet...”

A reformátusok gr. Toldalagi János magánházában jutnak istentisztelethez, amíg számukra, „nagy küzdelmek árán” fából építenek templomot. (Kovács: i.m. I. 166.)

1890-ben épül kőből mai templomuk. (uo.)

Rettegi Zsigmond 1790-ből származó feljegyzése szerint bencés apátság is lett volna Abafáján, melynek romjai korában még láthatók voltak. (Schematismus. 1882. 150. c.)

A templomnak 1752-ben a katolikusok általi visszavétele után két magán házikápolna is létezett Abafáján: 1750–1848 között a Bornemisza családé és 1748–1815 között a br. Huszár családé, ahová a mikházi ferencesek jártak. (György: A Ferencrendiek. 454.)

Abafája - Entz Géza Feltöltötte: Ianovits Istvan Zsolt

61 old.

Ugyanilyen alaprajzú az abafájai római katolikus templom, amelynek hajóját később hosszabbították meg nyugat felé. Akkor épülhetett a torony is, téglával vegyes kőből – ellentétben a korábbi szentéllyel és a hajó keleti részével, amelynek anyaga terméskő. Abafája birtoklásáért a 14. században per folyt a kolozsmonostori apát és Görgényi János közt. Így nem eldönthető, hogy a templomot ki alapította.

69 old.

ABAFÁJA (Apalina), r. k. templom

1332. „Christianus de Abafaya solvit X banales antiquos” (Mon. Vat. I. 1. 92).

1336/1566.* Abafája és Apáti határjárása „ad possessionem Abafaÿa vocatam, vbi

capellam ligneam in honorem omnium sanctorum in eadem fabricatam et altare in

eadem existentes (!) idem dominus Briccius abbas super vnam metam dicte sue

terre Apatÿ vocate fabricasse asseruisset” (Dl. 36877; Urk. II. 119).

1364. Ottó kolozsmonostori apát és „Johannes filius Petri dictus Gurgen” közötti per

(Dl. 28741; regesztája; BEKE, Km. 38).

1419. „Possessio abbatis et sui monasterii Abafaya” (regesztája: BEKE, Km. 104).

1435. Bánffy István „intra metas possessionis monasterii beatae Mariae virginis Abafaya in fluvio Morosy quoddam molendinum construi fecisset” (Urk. IV. 577).

L. még CSÁNKI V. 691.

Bibliográfia

• Entz Géza - Erdély építészete a XI-XIII. században - 1994, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása

Abafája - Entz Géza Feltöltötte: Ianovits Istvan Zsolt

134. old.

A korszak szentségfülkéi igen változatosak. Az egyszerűek mellett (Felőr, Vice) díszes megoldásúak is feltűnnek. Ezek egyike az abafáji római katolikus templomban (243. kép) található, a szentély északi oldalán.

134-135. old.

Az abafáji egyház nyugati lábastornya alatti ajtaja szemöldökgyámos. Felső sarkait egyszerű gyémántmetszés díszíti[1].

215 old.

A kassai Szent Erzsébet-templom 15. századi építkezéseinek jelentős erdélyi hatása megvilágítja nemcsak az ország királyi városainak, hanem az erdélyieknek is egymás közötti építészeti kapcsolatát. Egyes kassai részletformák Erdély főúri és nemesi építkezéseiben szintén fel-feltűnnek (Kusaly, ferences templom; Abafája, plébá- niatemplom).

221. old.

 ABAFÁJA (Apalina), r. k. templom (243–244. kép)

L. ENTZ: Baukunst 127; ENTZ: Erdély 69.