Kolozsvár

Tartalomjegyzék

1. A kolozsvári Szent Mihály templom története és építészete

A kolozsvári Szent Mihály templom története és építészete 1936 - Grandpierre Edit Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

(részlet a könyvből)

Művészeti emlékei.

A templom legrégebbi önálló műemléke a falképeken kívül az 1442-ben felállított Szent Mihály-szobor a főkapu timpanonján.

Szent Mihály rövid pikkelyes páncélban áll, kissé jobbra hajolva, kétkézre fogott lándzsával döf a lábainál heverő sárkány torkába. Hatalmas szárnyai kétoldalt szétterülnek. Arca kifejezéstelen és merev. A gyulafehérvári székesegyház hasonló tárgyú nagyméretű domborművéhez képest, mely legkésőbb a XIII. századból származik, sok haladást nem mutat. Formai felfogása száraz, ugyanez mondható el a címert tartó angyalról is. A letöredezett Mózes-szobor szintén ebből az időből való lehet, amit az igen hasonló, gótikus minuszkulákkal kezelt felirat bizonyít. Nem sokkal későbbi lehetett a csigalépcső melletti pilléren álló fejetlen szobor, amelynek pontos stíluskritikai meghatározását megközelíthetetlen magasságban való elhelyezése megnehezíti.

Egy, ezeknél jóval korábbi domborműről értesít IX. Bonifác pápa 1401 jún. 3.-án kibocsátott bullája. E szerint a templom oldalán felállították azt a kőből faragott csoportot, mely az olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázolja. „Cum itaque, sicut accepimus, in latere-parochialis ecclesiae beatis Michaelis Archangeli de Colosvar, Transilvanae diocesis, quaedam ymago domini nostri Jesu Christi, sicut oravit ad Patrem nostrum Omnipotentem in Monté Oliveti in Coena Domini, in honorem redemtoris nostri Jesu Christi ex lapidibus sculpta, existat, ad quam magna concurrit populi multitudo.1'119 Az oklevél bői kiderült, hogy nem annyira egyetlen, zárt szoborról van szó, hanem inkább egy festőies, tájhátteres domborműről. A bullát Karácsonyi János ismertette és a szobrot kapcsolatba hozta az Olajfák hegyén imádkozó besztercebányai Krisztus-csoporttal.120 Erdélyben a szászsebesi és a szebeni ev. templomokon találkozunk hasonló ábrázolásokkal, bár ezek Róth megállapításai szerint, a XV. század elejéről valók, tehát egy jó századdal későbbiek.121 Hogy a kolozsvári szobor-csoport milyen lehetett, ennek megállapítására semmiféle támpont nem áll rendelkezésünkre. A nagyobbszabású, mozgalmasabb besztercebányai kompozíció a késői gótika jellegzetességeit mutatja. Kétségtelen, hogy az elpusztult kolozsvári mű a korábbi szigorúbb és kötöttebb stíluskorszak emléke volt. Ennyit tudni róla, ha minden egyéb ismeretlen is.