Műemlékem van

Mit tegyek, mit tehetek?


Műemlék szavunkat sok esetben használjuk mindennapjainkban, ezért célravezető lehet mindenekelőtt meggyőződni arról, hogy a szóban forgó épület minek is számít. Egyszerűen csak egy régi épület, amelyet mindenki műemléknek gondol, vagy a helyi védelem alatt álló épített örökségi érték, vagy valóban műemlék, azaz jogilag is országos műemléki védelem alatt álló ingatlan.

Épület állományunk csupán egyharmadát képezi épített örökségünk és ezen belül is csak egy nagyon kis százalékot képez le műemlékeink.

Műemléknek nevezzünk egy kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) szerepet játszó építményt, létesítményt vagy ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, amelyet megtartásra érdemesnek nyilvánítottak.

Hogyan tudhatom meg, hogy milyen védelem alatt áll műemlékem?


Az országos védettség lehet: műemlék (egyedi ingatlan védelem), műemléki jelentőségű terület (területi védelem), történeti táj (területi védelem) vagy műemléki környezet (területi védelem).

Hogy milyen védelem allatt áll műemlékünk, a legbiztosabb, ha megkérdezzük a műemléki védelmet kötelezően nyilvántartó intézményt vagy az alábbi linken kikereshetjük az országos műemlékjegyzékről.

A helyi védelem tényét a területileg illetékes Művelődési Felügyelőségnél, illetve a különféle védelem lehetőségének ellenőrzésével, a védelmi nyilvántartás vezetésével megbízott hatóságoknál lehet a legpontosabban megtudni

Műemlékek esetében, minden kérdésben a Művelődési Felügyelőséghez kell fordulni, akkor is ha a legegyszerűbb „építési” ügyről van szó.

Milyen előnyöket jelent számomra, a tulajdonos számára a műemléki védelem ténye?


Mindenekelőtt azt, hogy kivételes, egyedi érték van a birtokában, amely nemcsak a tulajdonos, de a szűkebb-tágabb közösség számára is fontos. Az értékhordozó ingatlan területi (és általában is vett) épségét, megbonthatatlanságát törvény szavatolja.

Településfejlesztési terveknél is adottságként kell kezelni, tehát a „védett” státusz komoly garanciákat is jelent a tulajdonos számára. Az ingatlan jellemzőitől függően annak megfelelő használata, bemutatása gyakorta hasznot hozó tevékenység megalapozását is szolgálhatja.

A műemlék értékeinek feltárásában, megőrzésében, bemutatásában közösségi forrás igénybevétele is lehetséges, amely lehet: kedvezmény, támogatás, szakmai segítségnyújtás.

Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy fejlesztési programok központja, fontos „húzóeleme” lehet egy műemléki védelem alatt álló ingatlan, s mint ilyen, keresetté válik. A jó állapotú – vagy jó állapotba hozott – műemlékeknél a védelem ténye olyan presztízsérték-többletet jelent,amely az ingatlan értékét, eladási árát is növelheti

Milyen kötelezettséget jelent számomra, a tulajdonos számára a műemléki védelem ténye?


Műemlék tulajdonosoknak a védelem ténye mindenekelőtt a nem védett ingatlanokra is fennálló fenntartási, jó karbantartási kötelezettség fokozott érvényre juttatását jelenti. Ezekhez csatlakozik a „méltó” használat kötelezettsége. Valamint meg kell engedni a műemlékekkel foglalkozó szakemberek számára (törvényben meghatározott feltételek mellett) a kutatás, ellenőrzés elvégzését, azaz erre vonatkozóan a tulajdonosnak „tűrési kötelezettsége” van.

Ugyancsak lehetővé kell tenni – meghatározott körülmények mellett – a műemlék valamilyen formában való megismerhetőségét (pl. időszakonkénti látogathatóság).

A legfontosabb kötelezettség azonban mégiscsak az, hogy a műemlékeket folyamatosan gondozni kell, ezzel tudjuk értékeit legjobban megóvni és persze kötelezettség az is, hogy műemlék esetében a legkisebb tervezett beavatkozáshoz is előzetesen meg kell kérni az Művelődési Felügyelőség engedélyét.

Hogyan tájékozódhatom a konkrét kötelezettségeimről?


Ha a műemlék helyreállítás nagy fájába vágná a fejszéjét, (egyébként már műemlék megvásárlása esetén is!) érdemes azt megelőzően a műemléki hatóságtól előzetes állásfoglalást kérni.

Jelent-e számomra, a tulajdonos számára korlátozást a műemléki védelem ténye?


A tulajdonos számára korlátozást jelent a műemléki védelem ténye. Mint minden védelem, a műemléki értékek védelme sem engedhet meg bármit. A korlátozás azonban csak az értékvédelem érdekében, és csak a szükséges és indokolt mértékben állhat fenn!

Minden műemlék – éppen mert az, ami – egyedi adottságokkal bír, ezért az adott esetekben fennálló korlátok is eltérőek lehetnek.

Korlát, amire általában számítani lehet: az épület nem bontható le, sem részben, sem egészében; hozzáépítés csak korlátozottan, vagy még úgysem lehetséges; a műemléki védelem alatt álló telek (ritka kivételtől eltekintve) nem osztható meg; a környezetében lévő növényzet védelmét is biztosítani kell; nem használható bármire a műemlék, a funkcióváltást előzetesen engedélyeztetni kell; állami és/vagy önkormányzati ingatlan elidegenítéséhez a műemléki hatóság előzetese engedélye szükséges; külföldi csak akkor vehet műemléket, ha ehhez megkapta a műemléki hatóság előzetes engedélyét; az épület felújításához csak engedélyezett (legtöbbször hagyományos) anyagok és szerkezetek használhatók; a technikai (kényelmi) felszerelések közül gyakran csak a különleges módon adaptálhatóak alkalmazhatók.

Tudom, hogy műemlékem van, mihez fogjak … ha valamit tennem kell vele?


Bár első pillantásra talán úgy tűnik, hogy műemlékünk csak olyan, mint a többi ház – a benne rejlő, esetleg részletesen nem is ismert értékeinek megóvása miatt a legjobb mindjárt az elején szakemberhez fordulni. Olyan építészhez vagy építőmérnökhöz, akinek jogosultsága és kellő tapasztalata is van az elvégzendő feladatok meghatározásához, megtervezéséhez. Tudja, hogy munkájához milyen további szakemberek közreműködésére van szükség, tudja, hogy mikor milyen előzetes egyeztetéseket kell lefolytatni, mit és hogyan kell beadni ahhoz,hogy a tervezett munkákra engedélyt adjon a hatóság.

Ne sajnáljuk a megfelelő előkészítésre fordított időt, fáradságot…mindez bőven megtérül az ezt követő zökkenőmentes megvalósítás idején!

A legtöbb műemlék esetében az építészeti, helyreállítási tervhez szükség van azt megelőző szakvéleményekre (épületdiagnosztika, anyagvédelem, talajmechanika stb.), régészeti –művészettörténeti kutatásra, restaurátori vélemény(ek)re és nem ritkán még más, általánosságtól eltérő sajátos tudást igénylő közreműködő(k)re is.

A tervezésben az építész mellett csaknem mindig kell szerkezettervező (statikus), épületgépész, világítási szakember, belsőépítész, restaurátor, vagy éppen a történeti környezethez értőkert- és tájépítész.

A munkát megelőzően legtöbbször szükséges alapos felmérés, tudományos elődokumentáció.

Ha bonyolultabb ügyről – például rendeltetésváltással együttjáró átalakításról – van szó, érdemes elvi építési engedély kérésével kezdeni.Ez a tervet elbíráló hatóságnak is lehetőséget ad, hogy észrevételeit ne a már befejezett (pénzbe került!) tervre tegye meg.

Mégis, milyen szempontok alapján dönt a műemlékvédelmi (örökségvédelmi) hatóság?


Mindenekelőtt és legfőképpen a védett értékek fennmaradása és minél kedvezőbb érvényre juttatása az,amit a hatóság el akar érni. Ennek keretében természetesen vizsgálja, hogy melyek ezek az értékek (tudományos módon), milyen megoldások alkalmazása eredményezi a hosszú távra szóló fennmaradásukat, melyik megoldás felel meg leginkább az egyéb, az épületekre és az építésre vonatkozó műszaki, valamint az egészségügyi, tűzvédelmi stb., a hatóság által figyelembe veendő szabályoknak, a helyi rendezési terveknek, vannak- e egyéb, az adott épület esetében figyelembe veendő (pl. történeti környezeti) szempontok.

A hatóság, a legmagasabb szakmai-tudományos szempontoknak és a legpontosabban körülhatárolt, a jogszabályokban meghatározott igazgatási-hatósági eljárásnak egyaránt megfelelő határozatot kell, hogy hozzon.

A szakmai-tudományos megalapozottságban természetesen benne foglaltatik a nemzetközi dokumentumokban: a Kartákban, az Ajánlásokban, az Egyezményekben megfogalmazott általános és részletes iránymutatások figyelembevétele, követése.

Ezek természetesen az időben változhatnak, fejlődhetnek. A műemlékvédelem szakemberei is követik mindezt, vagy éppen részt is vesznek alakításukban. A legismertebb nemzetközi dokumentumok: Velencei Karta (1964), Granadai Egyezmény (1985), Nara-i Dokumentum (1994), Krakkói Karta (2000).

Engedélyt kaptam a „műemlékesektől” … és most hogyan tovább?


Az engedélyben benne szerepelnek a legfontosabb teendők … de természetesen az sem mindegy, hogyan valósítja meg a tervekben meghatározott, engedélyezett munkákat.

Csak kiváló szakemberekkel érdemes dolgoztatni, a történeti épületeken engedélyezett anyagokkal, technológiákkal… és mindezek ellenőrzését is a legjobb szakemberre bízni.

Nagyobb munkáknál célravezető olyan kivitelezőt (restaurátort) választani, aki felelősséget vállal az egész munkáért, az általa kiválasztott szakterületi alvállalkozókat is beleértve.

A műemlékhelyreállításoknál is érvényes a régi elv: nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb, de nem szabad automatikusan a legolcsóbb ajánlatot választani! Az általunk (és a hatóság által!) elvárt minőséget a legkedvezőbb feltételek (ár, idő, stb.) mellett teljesítő,megfelelő ajánlásokkal rendelkező vállalkozót érdemes választani, aki évek múlva is megtalálható lesz még, „állja a garanciát”.

A műemlékhelyreállítások kivitelezésénél különösen nagy jelentősége van a folyamatos szakmai ellenőrzésnek és irányításnak. Ezt hivatott biztosítani a tervezői művezetés. A helyreállítások még a legjobb előkészítés esetén is tartogathatnak meglepetéseket – jó, ha kéznél van a gyors és szakszerű megoldást adó, felelős szakember!

Nem az a tökéletes műemlékhelyreállító kivitelező, szakiparos, restaurátor, aki annak mondja magát! Jogosultságáról meg kell győződnünk és jó, ha korábbi tevékenységéről is vannak megbízható ismereteink…

A munkák előkészítése és megvalósítása során számíthatunk a Művelődési Felügyelőség szakembereinek segítségére – ehhez azonban teljesíteni kell az engedélyhatározatban szereplő kezdési bejelentési kötelezettséget!

Ha nem értek egyet az elsőfokú hatóság határozatával…


Mint minden államigazgatási döntés esetében, a műemlékekre vonatkozóan is fennáll a jogorvoslat lehetősége. Ilyenkor a fellebbezést a kifogásolt határozatban kötelezően szereplő határidőre és az ott megjelölt módon lehet benyújtani, az első fokon eljáró regionális irodánál.

A fellebbezés elbírálása alatt a tervezett építési (vagy más, a műemléket érintő) tevékenységet sem megkezdeni, sem folytatni nem szabad.

Köteles vagyok-e mutogatni a műemlékemet?


A műemlék közérdekből védett. E védelem egyik szempontja éppen az, hogy értékei a szélesebb közönség, közelebb s távolabb élő emberek, sőt messziről éppen emiatt odaérkező turisták számára is „hozzáférhetők” legyenek.

A látogathatóvá tétel, a bemutatás körülményeit minden esetben a tulajdonos határozza meg.

Nem kell és nem is lehet minden időpontban, mindenkinek, mindent megmutatni. A bemutatás indokolt esetben korlátozható: időben (nap, napszak, esetleg: évszak), térben (esetleg csak a műemlék vagy együttes egy része látogatható), egyebekben (pl. csak előre bejelentve és/vagy csak vezetéssel látogatható).

A bemutatás költségekkel járhat – ez indokolhatja pl. belépődíj alkalmazását. Mindezeket figyelembe kell venni, amikor egy-egy műemlék látogathatóságának biztosításáról, előírásáról van szó.

Szeretném, ha műemlék lenne … a házam, a szomszédom háza, az iskolám … a templom, a szobor vagy a vasúti híd a falumban … hová forduljak?


A műemléki védelem alá vont értékek köre, ha kis mértékben is, de állandóan bővül. Romániában valamilyen, arra általa méltónak tartott ingatlan, örökségi érték műemléki védetté nyilvánítását bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.

A beérkezett kérelem alapján az Országos Művelődési Felügyelőség folytatja le a tudományos, szakmai értékelést, és tesz javaslatot a tényleges védetté nyilvánításra.

A műemléki védelmet a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben nyilvánítja ki.

A műemléki védelem alá helyezés – éppen a gondos előkészítés miatt – meglehetősen hoszszadalmas, sokszor hónapokig tartó folyamat.

Emiatt van szükség veszélyeztetett érték eseték az ideiglenes védelemre, amely egy évig állhat fent (és kivételesen még egy évre meghosszabbítható); valamint a listás elővédelemre (amely csupán előjelző rendszer, az ebben szereplő ingatlanok esetében a védelem tudományosan valószínűsíthető, de csak akkor indul el a védetté nyilvánítási folyamat, ha az épület tulajdonosa jelzi, hogy valamit változtatni szeretne az adott épületen).

A védetté nyilvánítási folyamat elindításáról minden érintett tudomást szerez. Az ideiglenes védelem kimondása, valamint a listára vétel ellen fellebbezni lehet..