Gyergyószárhegy - Római katolikus templom

Hibajelentés
Töltsön fel leírást

Tartalomjegyzék

Gyergyószárhegyi római katolikus templom 2012 - Wikipedia Feltöltötte: Hereditatum

gyergyószárhegyi római katolikus templom a román-kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.

A templom története

Gyergyószárhegy egyházközséget először 1494-ben említették a korabeli dokumentumok. 1566-ban Zarhegij néven fordult elő,1576-ban Szárhegy, 1602-ben Zar Hegj, 1674-ben Sáárhegy néven szerepelt.

A falu első temploma 1235-ben épült a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen márványt bányásztak.

A mai templom ősének építkezési idejét ugyancsak a 13. századra tette Van Gondys egyetemi tanár, aki megállapítását a Domus Historiában található bejegyzésre alapozta.

15. században a román kori templom helyébe gótikus templomot építettek. A templom déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi.

1488-ban épült a torony, amelynek dátuma szintén bevésve látható.

1492-ben Lázár Miklós búcsút eszközölt ki VI. Sándor pápától a szárhegyi templom javára. Abból a korból származik a torony alatt lévő két csúcsíves ajtókeret, a poligon záródású szentély, ugyanazt a kort idézik a szentély hálóboltozatának maradványai.

Az 1590-es tűzvész alkalmával a templom oltárai megsemmisültek. 1729-ben a templomot újjáépítették, csak a szentély és a torony maradt meg az egykori műemlékből.

1730-ban oldalkápolnával egészítették ki, ugyanakkor a tornyot is magasították. 1783-ban Fogarassy György gyergyószentmiklósi építőmester vezetésével a templomon egy nagyobb építkezést hajtottak végre.

A templom nagyobbik harangját gróf Lázár István készíttette, amelyet 1944-ben ágyúöntésre használtak fel.

A templom leírása

A templom szentélye poligon záródású, amelyen felismerhető a hajdani csúcsíves alakításainak kitördelt díszítése. A gótikus korból való a torony alatti két csúcsíves ajtókeret. Ugyanakkor a szentély hálóboltozatának nyoma is látható.

A templomban található egy 13. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki.

A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel.

Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve. A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.

Források

  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
  • Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.
  • Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
  • Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.

forrás: Wikipedia

További műemlékek

  • Gyergyószárhegy

    Ferences kolostor
  • Gyergyószárhegy

    Lázár kastély
  • Gyergyószentmiklós

    Törvényszék, ma bíróság
  • Gyergyószentmiklós

    Salamon Ernő középiskola
  • Gyergyószentmiklós

    Szent György ortodox templom
  • Gyergyószentmiklós

    Szabadság tér műemlékövezet, II
  • Gyergyószentmiklós

    Hitelintézet
  • Sáros

    Erődített evangélikus templomegyüttes
  • Cegőtelke

    Szent Piroska ortodox fatemplom
  • Kolozsvár

    Belvárosi református Mátyás-templom (Farkas utcai templom)
  • Alsószentmihály

    Római katolikus templom
  • Marosvásárhely

    Egykori ferences kolostor harangtornya
  • Bongárd

    Szent Mária templomegyüttes
  • Kürpöd

    Erődített evangélikus templomegyüttes